MÁTÉ 24
Az alábbiakban egy kis segítséget szeretnék nyújtani a Máté 24 tanulmányozásához egy pár kérdéssel. Itt az alapszituáció az, hogy Jézust megkérdezik a tanítványai: "Mondd meg nekünk: mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?"
Jézus válaszol a tanítványai által feltett kérdésre, és most arra kérlek, hogy amennyiben úgy gondolod, hogy Jézus még kétszer fog eljönni (tehát lesz egy külön elragadtatás, amikor a menyasszonyáért jön vissza, és lesz még egy visszajövetele, amikor minden szem meglátja), akkor próbálj meg arra a kérdésre válaszolni, hogy a Máté 24-ben melyik igerészben hanyadik eljöveteléről beszél Jézus. Tehát kicsit konkrétabban:
1) “Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek! Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.” (ez hanyadik eljövetel?)
2) ”Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig.” (és ez hanyadik?)
3) “Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, két asszony őröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!” (és ez hanyadik?)
Ha mindhárom esetben úgy gondolod, hogy ugyanarról az eljöveteléről van szó Jézusnak, akkor gondolom, azt is elfogadod, hogy az elragadtatás nem egy külön esemény, hiszen elvileg azzal minden keresztyén egyetért, hogy a 3. igerész az elragadtatásról szól. Amennyiben mégsem így lenne, kérlek írd meg látásodat.
Ha úgy gondolod, hogy a fenti igerészek Jézus két különböző visszajöveteléről szólnak, kérlek, gondolkodj el az alábbiakon:
Ez mind egyetlen részből származik, de érdemes elolvasni az egész részt is. A tanítványok azt kérdezik Jézustól, hogy mi lesz a jele az eljövetelének és a világ végének. Az idézett igék mindegyikében Jézus azt mondja, hogy “úgy lesz az Emberfiának eljövetele” – tehát még a szavakban sem tesz különbséget. Ha elfogadjuk azt, hogy itt Jézus végig az (egyetlen) eljöveteléről beszél, akkor az elragadtatás nem történhet a nagy nyomorúság előtt. Ha pedig megpróbáljuk külön szedni, hogy itt bizony erről az eljöveteléről beszélt, amott meg arról, az enyhén szólva furcsa, mert a szóhasználatában Jézusnak semmi sem indokolja, hogy külön esetekről beszél. Ráadásul a tanítványok pont a jelekre voltak kíváncsiak, hogy miből tudhatják meg, hogy eljön az Úr, hát mért akarta volna őket bezavarni azzal, hogy két különböző eseményről beszél, miközben ugyanazokat a szavakat használja (ellentétben azzal, amikor a két feltámadást megkülönbözteti azzal, hogy beszél az “igazak” feltámadásáról)?
Jézus válaszol a tanítványai által feltett kérdésre, és most arra kérlek, hogy amennyiben úgy gondolod, hogy Jézus még kétszer fog eljönni (tehát lesz egy külön elragadtatás, amikor a menyasszonyáért jön vissza, és lesz még egy visszajövetele, amikor minden szem meglátja), akkor próbálj meg arra a kérdésre válaszolni, hogy a Máté 24-ben melyik igerészben hanyadik eljöveteléről beszél Jézus. Tehát kicsit konkrétabban:
1) “Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek! Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.” (ez hanyadik eljövetel?)
2) ”Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig.” (és ez hanyadik?)
3) “Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, két asszony őröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!” (és ez hanyadik?)
Ha mindhárom esetben úgy gondolod, hogy ugyanarról az eljöveteléről van szó Jézusnak, akkor gondolom, azt is elfogadod, hogy az elragadtatás nem egy külön esemény, hiszen elvileg azzal minden keresztyén egyetért, hogy a 3. igerész az elragadtatásról szól. Amennyiben mégsem így lenne, kérlek írd meg látásodat.
Ha úgy gondolod, hogy a fenti igerészek Jézus két különböző visszajöveteléről szólnak, kérlek, gondolkodj el az alábbiakon:
Ez mind egyetlen részből származik, de érdemes elolvasni az egész részt is. A tanítványok azt kérdezik Jézustól, hogy mi lesz a jele az eljövetelének és a világ végének. Az idézett igék mindegyikében Jézus azt mondja, hogy “úgy lesz az Emberfiának eljövetele” – tehát még a szavakban sem tesz különbséget. Ha elfogadjuk azt, hogy itt Jézus végig az (egyetlen) eljöveteléről beszél, akkor az elragadtatás nem történhet a nagy nyomorúság előtt. Ha pedig megpróbáljuk külön szedni, hogy itt bizony erről az eljöveteléről beszélt, amott meg arról, az enyhén szólva furcsa, mert a szóhasználatában Jézusnak semmi sem indokolja, hogy külön esetekről beszél. Ráadásul a tanítványok pont a jelekre voltak kíváncsiak, hogy miből tudhatják meg, hogy eljön az Úr, hát mért akarta volna őket bezavarni azzal, hogy két különböző eseményről beszél, miközben ugyanazokat a szavakat használja (ellentétben azzal, amikor a két feltámadást megkülönbözteti azzal, hogy beszél az “igazak” feltámadásáról)?
Annak alapján amit azok gondolnak, akik kétféle eljövetelt látnak a Máté 24-ben, Jézus szavainak ilyesmi lehetett a mögöttes tartalma: “Ti azt kérdezitek, hogy mi lesz a jele az eljövetelemnek, hát jó, megmondom, de azt már nem árulom el, hogy igazából lesz egy elragadtatás is, ami titkos lesz, tehát nem lesz semmi előjele, ezért erről inkább nem is beszélek, akkor majd titeket magamhoz veszlek, tehát ti már nem lesztek itt az eljövetelemkor. De mivel az eljövetelemről kérdeztetek, és nem az elragadtatásról, ezért arra válaszolok, elmondom a jeleket, amik ugyan semmit sem érnek számotokra, mivel ti már úgysem lesztek itt, a figyelmeztetéseim sem nektek szólnak, hanem azoknak, akik majd visszamaradnak az elragadtatásból.”
Ez olyan, mintha mondjuk mi ketten (te meg én) találkozót beszélnénk meg, mert tegyük fel, van egy dolog, amit megígértél nekem, és szeretném tőled átvenni. Egyeztetünk, és kiderül, hogy a közeljövőben egyszerre leszünk egy vasútállomáson, de nem ugyanazzal a vonattal utazunk, és csak 10 percünk lesz, hogy találkozzunk, mert mindkettőnk vonata megy tovább. Megkérdezem, hogy miről foglak felismerni, és erre te elmondod, hogy nézel ki, milyen ruhát fogsz viselni, mi lesz a kezedben, és utasításokat adsz, hogy pontosan merre forduljak, ha leszállok a vonatról. Figyelmeztetsz, hogy nagyon figyeljek oda, különben elkerüljük egymást. Ez eddig rendben is van, de igazából neked még vannak emellett mögöttes gondolataid. Te ugyanis tudsz róla, hogy még ezelőtt az időpont előtt az én városomban fogsz járni, és azt tervezed, hogy meglepetésként felbukkansz, és átadod azt, amiről beszéltünk. Ezzel lényegében a korábbi megbeszélésünk értelmetlenné válik. Te ugyan az igazat válaszoltad a kérdésemre, mert valóban ott leszel a vonaton, de az összes figyelmeztetésed (hogy szorítani fog az idő, stb.) felesleges volt, mint ahogyan az információ is, hogy mit fogsz viselni, stb.
Jézus nem vágná így át az ő tanítványait. Azért mondta el nekik a jeleket, hogy tudják, mire számítsanak, és ne olvassák félre az idők jeleit. Ugyanez köszön vissza Pál apostolnál is:
”Ami pedig a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét és a hozzá való gyülekezésünket illeti, arra kérünk titeket, testvéreim, hogy ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely lélektől származó kijelentés, sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított levél, mintha az Úr napja már közvetlenül itt volna. Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia.” 2Tesszalonika 2:1-3
A Máté 24-ben a tanítványok tudták, hogy Jézus elmegy tőlük, de azt nem tudták, hogy mikor jön vissza. Jézus maga sem tudta, hogy mikor fog visszajönni, ezt csak Isten tudta:
“Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, hanem csak az Atya.” Márk 13:32
A tanítványok szerették volna tudni, hogy mégis mire számítsanak, milyen előjelei lesznek Jézus eljövetelének, ezért tették fel a kérdést. Jézus elmondta nekik ezeket a jeleket, és így ők egész életükben tudták figyelni, hogy vajon beteljesednek-e, vajon az ő életükben jön-e el Jézus. Ugyanezt tették az utánuk jövő nemzedékek, és ugyanezt tesszük mi is. Pál apostol is tudta, milyen jelek előzik meg Jézus eljövetelét, ezért írta a tesszalonikabelieknek, hogy ne higgyenek azoknak, akik félre akarják őket vezetni, mert még nincs itt az Úr napja, mert bizonyos jeleknek előtte be kell következnie, ami még nem történt meg. Mi is jelenleg annyit látunk, hogy mintha minden készülődne az antikrisztus megjelenésére (próbálják előkészíteni az útját), de igazából a dánieli próféciák és a Jézus által említett jelek még nem következtek be, tehát biztosan nem állíthatjuk, hogy a mi életünkben fog bekövetkezni, viszont ha elkezdődnek azok a jelek beteljesedni, akkor tudni fogjuk, hogy közel az Úr.
Jézus nem a levegőbe beszélt, nem titkos terve volt, amit nem akart a tanítványok orrára kötni, hanem a kérdésükre válaszolt, hogy milyen jelek lesznek, mire figyeljenek oda mindazok, akik várják Őt vissza. Ez akár az ő életükben is bekövetkezhetett volna. Minthogy a pontos idő Isten kezében van, a mi dolgunk a jelek figyelése.
Ez olyan, mintha mondjuk mi ketten (te meg én) találkozót beszélnénk meg, mert tegyük fel, van egy dolog, amit megígértél nekem, és szeretném tőled átvenni. Egyeztetünk, és kiderül, hogy a közeljövőben egyszerre leszünk egy vasútállomáson, de nem ugyanazzal a vonattal utazunk, és csak 10 percünk lesz, hogy találkozzunk, mert mindkettőnk vonata megy tovább. Megkérdezem, hogy miről foglak felismerni, és erre te elmondod, hogy nézel ki, milyen ruhát fogsz viselni, mi lesz a kezedben, és utasításokat adsz, hogy pontosan merre forduljak, ha leszállok a vonatról. Figyelmeztetsz, hogy nagyon figyeljek oda, különben elkerüljük egymást. Ez eddig rendben is van, de igazából neked még vannak emellett mögöttes gondolataid. Te ugyanis tudsz róla, hogy még ezelőtt az időpont előtt az én városomban fogsz járni, és azt tervezed, hogy meglepetésként felbukkansz, és átadod azt, amiről beszéltünk. Ezzel lényegében a korábbi megbeszélésünk értelmetlenné válik. Te ugyan az igazat válaszoltad a kérdésemre, mert valóban ott leszel a vonaton, de az összes figyelmeztetésed (hogy szorítani fog az idő, stb.) felesleges volt, mint ahogyan az információ is, hogy mit fogsz viselni, stb.
Jézus nem vágná így át az ő tanítványait. Azért mondta el nekik a jeleket, hogy tudják, mire számítsanak, és ne olvassák félre az idők jeleit. Ugyanez köszön vissza Pál apostolnál is:
”Ami pedig a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét és a hozzá való gyülekezésünket illeti, arra kérünk titeket, testvéreim, hogy ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely lélektől származó kijelentés, sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított levél, mintha az Úr napja már közvetlenül itt volna. Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia.” 2Tesszalonika 2:1-3
A Máté 24-ben a tanítványok tudták, hogy Jézus elmegy tőlük, de azt nem tudták, hogy mikor jön vissza. Jézus maga sem tudta, hogy mikor fog visszajönni, ezt csak Isten tudta:
“Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, hanem csak az Atya.” Márk 13:32
A tanítványok szerették volna tudni, hogy mégis mire számítsanak, milyen előjelei lesznek Jézus eljövetelének, ezért tették fel a kérdést. Jézus elmondta nekik ezeket a jeleket, és így ők egész életükben tudták figyelni, hogy vajon beteljesednek-e, vajon az ő életükben jön-e el Jézus. Ugyanezt tették az utánuk jövő nemzedékek, és ugyanezt tesszük mi is. Pál apostol is tudta, milyen jelek előzik meg Jézus eljövetelét, ezért írta a tesszalonikabelieknek, hogy ne higgyenek azoknak, akik félre akarják őket vezetni, mert még nincs itt az Úr napja, mert bizonyos jeleknek előtte be kell következnie, ami még nem történt meg. Mi is jelenleg annyit látunk, hogy mintha minden készülődne az antikrisztus megjelenésére (próbálják előkészíteni az útját), de igazából a dánieli próféciák és a Jézus által említett jelek még nem következtek be, tehát biztosan nem állíthatjuk, hogy a mi életünkben fog bekövetkezni, viszont ha elkezdődnek azok a jelek beteljesedni, akkor tudni fogjuk, hogy közel az Úr.
Jézus nem a levegőbe beszélt, nem titkos terve volt, amit nem akart a tanítványok orrára kötni, hanem a kérdésükre válaszolt, hogy milyen jelek lesznek, mire figyeljenek oda mindazok, akik várják Őt vissza. Ez akár az ő életükben is bekövetkezhetett volna. Minthogy a pontos idő Isten kezében van, a mi dolgunk a jelek figyelése.